2017. 09. 18.
Kopjafa őrzi a szőnyi békék emlékét
390 évvel ezelőtt kötötték meg az első szőnyi békét a Komárom és Szőny között található Forró nevű szigeten. Ennek állít emléket az a kopjafa, amelyet Bruncz János fafaragó mester készített a Szőnyért Cselekvők Közössége megbízásából. Az avató ünnepségre szeptember 14-én került sor.
A Szőnyért Cselekvők Közössége (SzőCsKe) megalakulása óta azon munkálkodik, hogy a szőnyi városrésszel kapcsolatos emlékhelyeket, történéseket újra behozza a köztudatba. Egy talán mára már kissé homályba merült fontos történelmi eseménynek; az első szőnyi béke megkötésének helyszíne volt a Forró nevű sziget. A paktumot hosszas alkudozás után 1627. szeptember 12-én kötötte meg a török és II. Ferdinánd.
A kopjafákat az alkotó és dr. Kreft-Horváth Loránd alpolgármester leplezte le.
- Nem lehetett könnyű dolguk az 1600-as években itt élőknek, hiszen az ország három részre szakadt, állandóak voltak a határvillongások. A falvak egyszer hol ide, hol oda tartoztak. A békék sem voltak tartósak, azokat az 1606-os bécsi békét követően 20 évente megújították, mindaddig, amíg 1686-ban sikerült visszafoglalni az országot. Mi lehet az első szőnyi béke máig ható üzenete? Talán az, hogy ha a keresztény Európa összefog, akkor idegen hatalmak nem győzhetik le - mondta beszédében az alpolgármester.
- Nagyon köszönjük a Dibusz Kft-nek és a Váli Trans-nak, hogy segítették a munkánkat – tette hozzá a SzőCsKe vezetője, Janka Ferenc.
Az alkotásokat Nagy Attila Ákos református lelkész áldotta meg, és Milus Ferenc plébános szentelte fel. Az eseményen Gölbasi janicsárjai működtek közre.
A szőnyi békék történelmi háttere:
Az első szőnyi békét 1627. szeptember 12-én kötötték meg hosszas alkudozások után kötötték meg a Szőny és Komárom közt fekvő Forró nevű szigeten a törökök és II. Ferdinánd között. A török megbízottak voltak Mehemed egri pasa, Iza effendi budai mufti, a budai azap-aga, az esztergomi és szolnoki bég, míg II. Ferdinánd biztosai Sennyey István báró kancellár és a váci püspök, Questenberg Gellért báró, Esterházy Dániel és Koháry Péter voltak.
Tulajdonkép azonban egyfelől Esterházy nádor és Pázmány Péter, másfelől Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és Murteza budai vezérpasa mérték itt össze diplomáciai fegyvereiket.
A békeokmányt három nyelven: magyarul, latinul és törökül állíttatott ki. A 11 artikulusba foglalt okirat újra megerősítette az 1606. évi zsitvatoroki, az 1615. évi bécsi, az 1618. évi komáromi és az 1625. évi gyarmati szerződéseket.
A békeokmány szövegének eredetijét három nyelven tették közzé: Gévay, A szőnyi békekötés cikkelyei (Bécs 1837). Ebből magyarul, Bethlen utasításaival, Toldalagi követségi naplójával és jelentéseivel, valamint Tassi Gáspár budai követségéről Esterházyhoz tett jelentésével együtt közölte Salamon Ferenc, Két magyar diplomata a XVII. sz.-ból (Pest 1867). Történetét megírta Jászay Pál (Tudománytár 1838. 4. köt.)
Galéria: Kopjafa őrzi a szőnyi békék emlékét
