Hírek
A kulturális örökség napjai alkalmából újra nyílt nappal várták az érdeklődőket az ásatás helyszínén. Idén új területen kutattak a Klapka György Múzeum és az ELTE Ókori Régészeti Intézetének munkatársai, méghozzá a legitáborban, ahol mindössze 30 centivel a föld alól igazán impozáns leletanyag került elő, olyan épületrészek, melyek talán tanúi voltak Valentinianus császár halálának is.
- Hat periódust sikerült elkülönítenünk. A legkorábbi a Kr. u. 1-2. század. Ekkor nagy kiterjedésű, téglalap alakú kaszárnyákat építettek. A falakat gazdagon díszítették stukkók és növényi motívumos falfestmények. Annyi töredéket találtunk, hogy rekonstruálni tudjuk a díszítést - magyarázta dr. Bartus Dávid adjunktus, az ásatások vezetője.
Az egyik épületet 30 méter hosszan tudtak követni, és nagy a valószínűsége annak, hogy ez a rövidebb fal volt, a hosszabb ennek többszöröse is lehet.
Előkerült kerámiaedény töredék is, benne Ulpius Sabinus nevével. Ezzel a névvel korábban már találkoztak Brigetio területén a régészek, így tudják róla, hogy tábori írnokként dolgozott, ráadásul a töredék mellett eltört írópálcát is találtak.
A tábort a 300-as évek elején átépítették, majd a legnagyobb változtatásokra a 370-es években került sor.
- Azt sajnos nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy milyen funkciót látott el az épület, de az impozáns, masszív falakból arra következtetünk, hogy reprezentatív fogadóépület volt. Még annak is megvan az esélye, hogy Valentinianus császár itt fogadta a kvád követeket és talán a falak tanúi lehettek a császár halálának is - tette hozzá dr. Bartus Dávid.
Egyelőre az sem biztos, hogy meddig volt lakott a terület, de valószínű, hogy egészen a Római Birodalom bukásáig, hiszen erődített falakról van szó. A feltárás még két hétig zajlik, aztán téliesítik a legiotábort. Jövőre a kutatások ugyanitt folytatódnak.