2017. 10. 17.
Híd, ami összeköt

2017 október 17-e piros betűs ünnepként vonul majd be városunk krónikájába. Ezen a napon Orbán Viktor hazánk-, és Robert Fico Szlovákia miniszterelnöke közösen nyitották meg az új Duna híd projektet a Monostori erőd Dunai bástyájánál. A tervezett híd a komáromi vasúti összekötőtől nyugatra épül meg, elkerülve mindkét oldalon Komárom belvárosát. A híd tovább erősíti a felvidéki magyarság legnagyobb központjának számító Észak-Komárom és az anyaország kapcsolatát.

– Az új komáromi Duna-híd legyen annak a jelképe, hogy mi megvédjük Európa külső határait és továbbra is nyitva tartjuk a belső határokat – fogalmazott ünnepi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök, majd hozzátette: a híd építése bizonyíték arra, hogy szlovákok és magyarok európai polgárként átjárható, bejárható Európában hisznek.

- A visegrádi együttműködés erős alapokon nyugszik, mert olyan vezetők állnak a közép-európai országok élén, akik a saját hazájukon túl Közép-Európában is gondolkodnak – jelentette ki.

Robert Fico szlovák miniszterelnök a két ország közötti jó kapcsolatokat méltatva kijelentette: Orbán Viktor és ő is olyan politikus, aki, ha kezet ad valamire, az érvényes másnap is, ez pedig ritka Európában.

– Korábban soha nem voltak olyan jók a szlovák-magyar kapcsolatok, mint most, és az új Duna híd jelképe lehet annak, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a jobbá tételét mindkét fél komolyan veszi – jelentette ki a szlovák kormányfő, aki felidézte: a jelenlegi híd még az Osztrák-Magyar monarchia idejében épült, és bízik benne, hogy az új híd, amelyet most a magyarok és a szlovákok közösen felépítenek, legalább annyi ideig szolgál majd, mint az, amelynek a feladatait átveszi.

Az új híddal kapcsolatban dr. Molnár Attila polgármester korábban elmondta, városunk történelmi időket él; 6 – 8 év alatt mintegy 70 milliárd forint fejlesztési forrás érkezik hozzánk, erre pedig ilyen rövid időtávon még sosem volt példa Komárom életében. A polgármester köszönetet mondott a kormányzatnak, valamint mindazon szervezeteknek, amelyek részt vettek a híd megépítésének szakmai előkészítésében. A városvezető hangsúlyozta, a híd olyan mértékű fellendülést hozhat a város életében, amelyet jelenleg még el sem tudunk képzelni. A következő évek, évtizedek a hídnak köszönhetően minden bizonnyal a gazdasági, turisztikai és társadalmi kapcsolatok erősödéséről fognak szólni.

Czunyiné dr. Bertalan Judit térségünk országgyűlési képviselője a nyitórendezvény kapcsán elmondta, az új híd nem csupán a Komáromiak számára nyit új távlatokat, de a térség számára is további fellendülést hozhat, hiszen a leendő új átkelő léte dinamikus gazdasági kapcsolatokat hordoz magában.

A híd története:

Egy új közúti, Észak-Komáromot és Dél-Komáromot összekapcsoló híd építésének lehetősége még az ezredforduló előtt merült fel. Az igény elsősorban gazdasági természetű volt, hiszen Komárom stratégiai helyen, Győr és Budapest, valamint Érsekújvár és Székesfehérvár között félúton fekszik; fontos tranzitcsomópont. A beruházást forgalomtechnikai okok is mozgatták, hiszen a dél-komáromi ipari park nagyszámú munkaerőt vonz északról, ez pedig minden korábbinál nagyobb forgalomnövekedést, zaj és porterhelést jelentett nemcsak a városlakók, de a több mint 120 éves Erzsébet híd számára is. Ez utóbbi hidat ugyan bő egy évtizede felújították, de rajta 22 tonnás súlykorlátozás van érvényben, emiatt a két ország közti teherforgalom csak nagy kerülővel, Vámosszabadi illetve Esztergom felé kerülve keresztezheti a Dunát.

A most épülő híd teherbírása már lehetővé fogja tenni a nehézgépjármű-forgalom átvezetését, így tehermentesítheti a belvárosok átmenő forgalmát, valamint az Erzsébet-hidat.

A tervezés

Az építés előkészítésének kezdetén a híd helyének kijelölése jelentette a legnagyobb problémát, hiszen azt egy elkerülő úttal be kellett kapcsolni a már meglévő úthálózatba. Többfordulós egyeztetés után végül a nyugati nyomvonalváltozatban sikerült megállapodni, így az új közúti, gyalogos és kerékpáros forgalmat is biztosító Duna-híd a magyar oldalon időközben megépült 131-es főút, és ezáltal a déli elkerülő út meghosszabbítása lesz; míg a szlovák oldalon az I/63. számú úthoz csatlakozik majd be.

Az INTERREG programban 2006-ban Észak- és Dél-Komárom támogatást kapott a tervezett új Duna-híddal kapcsolatos munkákra. A két ország összesen. 1,8 millió € támogatást nyert el, amelyből 2006 márciusától kezdődően közösen valósították meg az előkészítő tervezési feladatokat. A 2007-ig elkészített tervek alapján az új komáromi híd ferde-kábeles közúti Duna-híd lesz.

Az átkelő építése néhány év kihagyás után új lendületet vett 2011 és 2012 között. Az államközi szerződések előkészítését, valamint a kétoldali munkabizottságok üléseit 2012. október 3-án Pilisszentkereszten véglegesítette az Orbán Viktor és Robert Fico miniszterelnökök által aláírt megállapodás.

2013. november 27-én tartotta első ülését az új Duna-híd építési feladatait összehangoló kétoldalú szakértői munkacsoport. A várható beruházási költséget ekkor 25 milliárd forintra becsülték, a híd kivitelezésének indítását pedig 2016-ra datálták.

Tavaly januárban ismertették, hogy a beruházás vezető partnere hazánk. Februárban jelentették be, hogy a projekt megkapta a támogatást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretéből.

Idén májusában vált ismertté, hogy 2017 második felében megkezdődhet a komáromi új Duna híd építése. A kivitelezés nettó összege mintegy 28 milliárd forint.

(Forrás: MTI / kemma.hu / wikipedia)

Galéria: Híd, ami összeköt