Hírek
Városunkban több helyszínen emlékeztünk az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire. Először a szőnyi Petőfi Sándor Művelődési Házba várták a komáromiakat, majd a Jókai térre, a tavaly felavatott ’56-os szoborhoz. A Városi Sportcsarnokban a Komáromi Kamarazenekar és a Magyarock Dalszínház közös produkciójaként mutatták be a Választottuk a jövőt címet viselő rockoperát.
- Nagyapámék egy éjszakán át bújtattak egy 18 éves pesti fiút, aki másnap Bécs felé vette az irányt. Működött a besúgói hálózat, hiszen már hajnalban megjelent az ÁVÓ és felsorakoztatta a családot az udvaron. Miután tagadták a történteket, a puskacsövet nagyanyám és az akkor mindössze egy éves, karon ülő nagynéném felé fordították, hogy melyiket lőjék le előbb. Az 1960-as évek közepéig dédapám és nagyapám az októberi események előtt egy héttel a politikai börtön "vendégszeretetét" élvezhette, majd ezt kibővítették március 15-e előtt is, a "kommunista rendszer védelme érdekében". Már gyermekfejjel tudtam, hogy ekkora kockázatot csak igaz ügyért vállalhat egy háromgyermekes, többgenerációs család - mondta el az alpolgármester.
Dr. Kreft-Horváth Loránd azt is kiemelte, hogy a szabadságot nem lehet egyszer kivívni, azért folyamatosan küzdeni kell. Szerencsére ebben mi magyarok mindig az élen járunk. Ez nemzeti örökségünk és ez jelenti nemzeti megmaradásunkat is. A bozsikosok összeállítását követően a jelenlévők megkoszorúzták az 1956-os emlékművet.
Késő délután a Jókai térre várták az emlékezni vágyókat. 61 esztendővel ezelőtt a Jókai tér volt az 1956-os komáromi események fő helyszíne. Ezért a szemtanúk kérésének eleget téve az önkormányzat itt avatta fel tavaly újra Paulikovics Iván szobrászművész alkotását. A szobor egy Molotov-koktélt hajító forradalmárt jelenít meg, előtte Nagy Imre miniszterelnököt ábrázoló újság fekszik.
A múltidézést ezúttal is Oláh Kálmán történelem tanár tartotta, aki kifejtette, hogy a magyarok mindig két csoportra oszlottak. Azokra, akik hajlandóak voltak a kiegyezésre és azokra, akik nem. 56 hősei egyértelműen az utóbbi táborba tartoztak, noha nem tudhatták, hogy ügyük sikerrel jár vagy kudarcot vallanak. Oláh Kálmán hangsúlyozta azt is, 1956 szelleme ma is él, és élni fog mindaddig, amíg lesznek olyan fiatalok, akik ellátogatnak a Terror Házába, és akik megkérdezik, hogy miért maradt el az igazságtétel! A szobor megkoszorúzásával és a mécsesek meggyújtásával nem ért véget a program.
Este a Városi Sportcsarnokba vártak mindenkit, ahol a Komáromi Kamarazenekar és a Magyarock Dalszínház közösen mutatta be a Választottuk a jövőt című rockoperát.